A csontritkulás (oszteoporózis) egy gyakori betegség, melynek során a csontok tömege, valamint mésztartalma csökken, s ezáltal a csontok fokozott törékenységével, kóros és spontán törések kockázatának növekedésével járhat. Ez a betegség jellemzően a nőket érinti a klimaxot követő évektől kezdődően. Időskorban a férfiak egyhatoda, a nők egyharmada szenved csípőtörésben.
A csontritkulás tünetei
Igen alattomos betegség, hiszen kezdetben nincs semmilyen tünete. Az első jele például egy kisebb baleset, egy egyszerű esés miatti csonttörés lehet, azonban előrehaladott formájában veszélyeztetheti a mindennapi élet biztonságát is. A leggyakoribb csonttörések közé tartozik a csuklótörés, csípőtörés és a csigolyatörések. Utóbbi teljesen tünetmentes is lehet, így a beteg sokszor nem is tud róla, hogy csonttörése volt. Gyakran csak röntgen orvos találja meg a csonttörés nyomait. A csontritkulás előrehaladtával a sorozatos csigolyatörések miatt a testmagasság csökken, a gerinc előrehajlik, a mellkas és a hasi rész pedig összenyomódik. Ez emésztési és légzési panaszokkal, valamint hátfájdalommal járhat. Az előrehaladott oszteoporózis során akár egy lehajolás, egy hirtelen mozdulat vagy akár csak egy kisebb súlyú tárgy felemelése is csonttöréshez vezethet.
A csontritkulás okai
Az esetek nagy részét az elsődleges oszteoporózis teszi ki, melybe beletartozik a posztmenopauzális és az öregedéssel összefüggő csontritkulás is. Az elsődleges csontritkulás mindkét nemet érinti, azonban nőknél négyszer gyakoribb a betegség kialakulása, legtöbbször a változókor áll a háttérben vagy egyéb eredetű ösztrogénhiány. A másodlagos csontritkulás más betegséghez társulva jelenik meg, ez azonban sokkal ritkább. Ebben az esetben öröklött és alkati tényezők is szerepet játszhatnak, illetve az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a túlzott koffein- és alkoholfogyasztás, valamint a mozgásszegény életmód is.
Hogyan diagnosztizálható?
A csontritkulást legtöbbször csontsűrűség-méréssel, oszteodenzitometriás méréssel szokták megállapítani. A combnyakon, ágyéki csigolyákon, csuklón végzik a méréseket. Ez az eljárás teljesen fájdalommentes, emellett gyors és egyszerű módszer, pontos eredményt ad a csontsűrűségről a legveszélyeztetettebb területeken. A módszer lényege, hogy minél nagyobb tömegű a csont, annál jobban elnyeli a sugárzást.
Megelőzése
Az elsődleges megelőzés már gyerekkorban megkezdődik, hiszen az ember életének 35. évére éri el a maximális csonttömegét, s fontos, hogy ekkor a csontok a lehető legnagyobb tömegűek legyenek. Megfelelő táplálkozással és testmozgással elérhető az optimális csonttömeg. Elengedhetetlen az egészséges kalciumfogyasztás és a D-vitamin felvétel. A mozgás pedig azért fontos, mert a csontokra ható változatos terhelés hozzájárul a csontképzés fokozódásához.
A másodlagos megelőzésbe beletartozik a veszélyeztető tényezők felismerése, illetve a korai kezelés elkezdése.
A harmadlagos megelőzés már a csontritkulás folyamatának lassítását jelenti, úgy, mint a megfelelő kezelések alkalmazása, valamint az életmódon való változtatás.
A betegség kezelése
A csontritkulás kezelése a megelőzéssel kezdődik, de természetesen a kialakult csontritkulás kezelésére léteznek gyógyszeres kezelések is. A gyógyszeres kezelés során a cél a csontállomány csökkenésének lassítása, megállítása vagy növelése. A női hormonpótlók alkalmasak erre, illetve léteznek kifejezetten erre a célra alkalmas készítmények is. A megfelelő gyógyszeres kezelés és vitaminpótlás mellett fizioterápiával is lehet mérsékelni a csonttömeg veszteségét.
Veszélyei
A csontritkulás legsúlyosabb, illetve leggyakoribb szövődménye a csonttörés. Az esetek nagy részében a betegek jól kezelhetők műtét által, azonban a combnyaktörés akár jelentős mozgáskorlátozottságot, valamint szélsőséges esetekben akár halált is okozhat a műtét utáni szövődmények miatt. A csigolyatörések bármilyen sérülés vagy esés nélkül is bekövetkezhetnek, mindössze azért, mert a csigolyasejtek csontállománya szinte teljesen elfogyott. Az ilyen jellegű törések okozhatnak testmagasság csökkenést.
Bár az emberek többsége női betegségként tekint a csontritkulásra, számos férfit is utolér. Azon egyének száma is magas, akik még nem oszteoporotikusak, azonban csontsűrűségük már nem megfelelő. A csontritkulás hatékony kezelése általában nem egyszerű, viszont soha nem késő elkezdeni, illetve soha nem korai figyelmet fordítani a betegség kialakulásának megelőzésére.
